Megküzdött a boldogságért - Szólókarrier és anyaság
Mielőtt találkoztunk, újra végignéztem a 2016-os Nagy Duett adásait. Kíváncsi voltam, jó egy év elteltével ugyanolyan kivételes élmény lesz-e számomra a versenyt fölényesen megnyerő páros, Péter Szabó Szilvia és Pachmann Péter produkciója, mint akkor, amikor - a nézők sokaságával együtt - lelkesen drukkoltam a győzelmükért. A csak a leendő riportalanyra figyelve azonban a videók meglepetéssel szolgáltak: Szilvi gyönyörű hangja és a tévés show-műsor sajátos igényeit messze felülmúló, profi tánctudása mellett kibújt belőle a sokszínű előadóművész, a kivételes tehetségű sztár is.
Ehhez képest az egyik fővárosi bevásárlóközpont kávézójában elegáns, szolíd szürkébe öltözött, haját szorosan összefogva viselő, első pillantásra is kiegyensúlyozott, feltűnést egyáltalán nem kereső fiatal nő várt. Péter Szabó Szilviával arról beszélgettünk, számára milyen út vezetett el addig, hogy nemrég indított blogjában azt írta, úgy érzi, végre megérkezett. Oda, ahová mindig is vágyott, ahol a helye van, ahová tartozik.
Miközben a Nagy Duett-ben felszabadultan táncolt-dalolt-mókázott, megmutatta, hogy bevállalós is tud lenni, már biztos volt abban - és az örömhírt a nyilvánossággal is megosztotta -, hogy babát vár. Azóta megszületett beszélgetésünkkor már négy és fél hónapos Emma Viktória, Péter Szabó Szilvia és Völgyesi György kislánya.
A szakmai siker és a családi boldogság azonban hosszú idő után ért össze Szilvi életében. Szerinte semmi nem történt hiába, meg kellett élnie mindazt, ami maga mögött hagyott és úgy érzi, sikeresen tudott tanulni, építkezni a csalódás fájdalmából, a rá mért nehézségekből is.
Forráskút -a felhőtlen gyermekkor helyszíne. Egy ideig a Szeged melletti kis településen élt a Péter Szabó család, az olajiparban dolgozó apa és a pedagógus anya, három év korkülönbséggel született két lányukkal. Szilvi már az iskolában szeretett szerepelni, irodalmi szakkörben verselt, színdarabokban lépett fel. Már kiskorában is szívesen énekelgetett, jó hallását és tiszta énekhangját azonban szegedi középiskolásként tizenhat éves korában kamatoztatta először, az Equinox nevű amatőr együttesben. Autodidakta módon tanult énekelni. Egyik fellépésükön az akkori zeneszerzőjük fivére figyelt fel rá, majd 2001-ben az akkor újonnan létrejött formáció, a NOX együttes énekesnője lett. Ez nem kis elhatározással járt a fiatal lány életében: a következő évben Budapestre költözött és a középiskolát magántanulóként fejezte be.
Innen hihetetlenül egyenes út vezetett a sikerhez, az országos és nemzetközi népszerűséghez. A NOX egyedülálló, az autentikus népzenét modern elemekkel ötvözve, különleges stílussal robbant be a könnyűzene világába, amelyhez Szilvi egyedi hangja, színe és ereje adta az alapot. A sikerszéria hét éven át tartott, lemezek és koncertek sora, az Eurovíziós Dalfesztiválon való részvétel és számos rangos díj fémjelezte életének ezt a korszakát.
És egy kapcsolat, amely az együttes menedzseréhez fűzte. A munka és a privát élet számára összekapsolódott, és amikor ennek szakítás lett a vége, minden hirtelen változott meg és csúszott ki a lába alól. Elmenekült a bánatával. Nagyon messzire.
- Ausztráliában él egy barátnőm, ő hívott és segített. De valójában nem tudtam mire megyek, és mit fogok ott csinálni, csak felszálltam a repülőgépre, mert tudtam, hogy itthon nem tudok felállni ebből a helyzetből. Soha nem fogom elfelejteni, Amszterdamig zokogtam a repülőn, aztán ott erőt kelltt vennem magamon, hogy tovább tudjak menni, ne tévedjek el a hatalmas reptereken - mesélt most már mosolyogva a múltról az énekesnő.
Kint nyelviskolába járt, aztán felszolgálóként dolgozott egy étteremben.
- Senki nem tudta ki vagyok, arra volt szükségem, hogy elrejtőzzek, visszataláljak önmagamhoz és feldolgozzam a csalódást.
- Nem hiányoztak a szülők, a barátok, a rajongók, a zene, az éneklés?
- Abban az állapotomban úgy éreztem legbelül, hogy már nem tudtam igazán azt nyújtani a színpadon, amit korábban megszokhattam tőlem, és nem szerettem volna, ha ezt látják-érzik rajtam. A családom pedig megértett és természetesen támogattak amellett, hogy rettenetesen aggódtak értem. Különösen, amikor a második évben baleset ért: megbotlottam és elestem munka közben poharakkal a kezemben, és egy üvegdarab mélyen belevágott a tenyerembe. Egy három órás operációval és sok kezeléssel sikerült elérni, hogy egyáltalán mozgatni tudom a jobb kezem. A hosszú kórházi fekvés alatt volt időm gondolkodni és rájöttem, ez már egy komoly figyelmeztetés, és tényleg el kell engednem mindazt, amiért olyan messzire futottam.
- Mégis London volt a következő állomás...
- Ausztráliából közel két év után hazajöttem és valóban nem maradtam itthon, hamarosan Angliában kötöttem ki. Ott már tudatosan kerestem munkát, több luxus divat üzletben dolgoztam, az volt a célom, hogy belelássak ebbe a világba, megismerjem, amennyire csak lehet, és profitáljak belőle. Kerestem a zenei kapcsolatokat is, elkezdtem újra dalokat, szövegeket írni. Én szeretek dolgozni, pontosabban nem szeretek tétlenül nem csinálni semmit sem...
- Már Londonban új menedzseri szerződést kötött és az ottani csapattal megjelentette első szólólemezét, Revolution címmel. Majd, amikor rájött, itt az ideje, hogy hazatérjen, már aláírt szerződése volt itthon az Universal lemezkiadóval.
- Összességében csaknem öt évig tartott, amíg újra magamra találtam. 2013-ban költöztem haza és elkezdtem újra felépíteni az itthoni karrieremet. Ban valami frucsa, sorsszerű ebben a sztoriban is: írtam egy dalt, ami végül is a búcsúzásról szól. Még a fiókomban volt, és arra várt, hogy majd egyszer megjelentessük, amikor megismerkedtem a párommal. Nagyon rövid idő után egyszerűen nem volt kérdés, hogy mi összetartozunk. Olyan természetesen folyt össze az életünk, hogy szinte nem is vettem észre. Lényegében az után, hogy - a később Látomás címmel megjelent dalommal - teljesen kiírtam magamból és lezártam a múltat.
Egy bulin találkoztak, teljesen véletlenül 2014-ben. Egyikük sem volt még nyitott új kapcsolatra, viszont adódott a közös téma: a zene. Aztán kiderült, azonos a hullámhosszuk is Völgyesi Györggyel - Völgyesi Gabi, a Unique együttes énekesnőjének testvérével. Ez persze nem véletlen, hiszen ő szintén a "zeneiparban" működik, hangtechnikus volt ekkor, mára már ő a koncertszervezője. A kölcsönös szimpátián alapuló kapcsolat gyorsan igazi szerelem lett. És Szilvi egyszer csak ráébredt, ebben a boldog és harmonikus párkapcsolatban működni kezdett az életében minden. A párjával egye kerekebbé vált a közös munkával egybeszőtt életük, amibe pontosan beleillett, hogy érkezik a baba is. S amióta megszületett Emma, Szilvi pedig anyává vált, nap mint nap átélik a legnagyobb boldogságot.
Azért elárulta, vanank fokozatok: az a pillanat például, amikor Gyuri az ujjára húzta a jeggyűrűt, lélegzetelállító és felejthetetlen marad egy életre.
- A gyűrű kettőnk kapcsolatában nekem többet jelent az esküvőnél, ami egyelőre még várat magára. Ez a gyűrű számomra igazi kifejezése annak, hogy én az övé vagyok és ő az enyém jobban, mint eddig valaha.
S amint ezt kimondta, ha nem láttam volna, talán el sem hiszem: Szilvi gyönyörű barna szeme bepárásodott, ahogy keskeny kezét felemelve, karcsú gyűrűs ujján megcsillant a parányi brill kő.
Pedig Emmácskáról még nem is beszéltünk! Azt mondja, nehéz szavakba foglalni, amit érez, amikor a csöppség rámosolyog, vagy belefúrja a fejét a nyakába, amikor felsikkant örömében, ha álmából ébredve meglátja. Mégis nemrég blogot kezdtett írni "Igaz én" címmel - hogy az érzéseit kifejezze. Idézzünk ebből egy olyan részletet, amit csak egy olyan anya tud leírni, aki egyben érzékeny művész is: "A napokban azon gondolkodtam, hogy vajon ezek a csoda kis dolgok, pillanatok, amiket a kislányommal megélek minden nap és minden órában, mennyit fognak hozzátenni a színpadi munkámhoz...? Annyit kapok ettől a kicsi angyaltól, hogy feltett szándékom átadni a gyönyörű érzéseket a koncertjeimen az embereknek. Akarom, hogy érezzék azt a harmonikus szeretetet, ami bennem van..."
-Erre sok alkalom lesz idén, hiszen 15 éves jubileumot ünnepelek, ennek örömére nagylemezt készítünk és rengeteg meglepetéssel várjuk a koncertjeinkre látogatókat. - Aztán még hozzáteszi: - Ezért is várom annyira április végét, amikor indulnak a tavaszi és aztán a nyári koncertjeink, ahol minden és mindenki együtt lesz. A színpad, a zene, a dalok, a családom és azok az emberek, akik szeretnek, és akiket én is szeretek. Akik megértik, milyen boldog vagyok, hogy végre megérkeztem!
2017. március
Családi Lapozó
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
