Egyszer még...
Szép rózsám, kicsim ébredj fel!
Gonosz álom bánt, ide szerelem kell.
Sunnyog éj, látod, beragyog a fény
Nekem bársony, neked örvény.
Kiskertünk teli zsályával,
A madár is boldog párjával.
Démon űz, a kis pimasz oda hajt
Ahol már nem lehetek majd.
Az a tűzről pattant lányka,
Ki megadna mindent hátha,
Szerelem és élet vár,
Ha te is úgy akarod.
Tovatűnő felhők alatt,
A romokról rúgd el magad,
Fekete szíved nekem jár.
Te bajod nem múló nátha,
De megadnék mindent hátha,
Szerelem és élet vár,
Ha te is úgy akarod.
Tovatűnő felhők alatt,
A romokról rúgd el magad,
A te sebed, de nekem fáj.
Egyszer még, aztán még egyszer,
Vagy ezerszer tán, soha nem adom fel...
Nyílhatnék, te meg ide havazol,
Fut a tél a tavaszomtól.
Az én kertem teli zsályával,
Szerelemnek lobogó lángjával.
Démon űz, végül úgyis oda hajt,
Ahol már nem lehetek majd.
Zene: Harmath Szabolcs
Szöveg: Bencsik Zoltán
|