Visszatér a gyökerekhez
Szeptemberben még javában tart a jubileumi turnéja, merthogy Péter Szabó Szilvia idén éppen tizenöt éve van a zenei pályán. Ez alkalomból az énekesnő igazán kitesz magáért, hiszen túl azon, hogy hétvégenként járja az országoz, új nagylemezzel és egy különleges koncerttel is szeretné megajándékozni rajongóit. Az ünnepi aktualitások mellett természetesen az anyaságról és a kis Emmáról is sokat mesélt az énekesnő, aki kétségkívül sugárzik a boldogságtól.
- Számodra melyek voltak a elmúlt évtized legfontosabb állomásai? Már ha ki tudsz ragadni egy párat a megannyi esemény és emlékezetes pillanat közül.
- Igazából annyi minden történt ez alatt a 15 év alatt, hogy nagyon nehéz lenne csak néhány dolgot kiemelni. De persze, a csúcspontja az egésznek mégis csak a 2005-ös év volt, amikor is a NOX képviselte Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. Abban az évben indult a nagy sikerű Ragyogás-turnénk is, emellett számos zenei díjat nyertünk. És még sorolhatnám a szép emlékeket, nemcsak a 2005-ös évből, hanem a többiből is. Az elmúlt 15 év nagyon sok mindenre megtanított, és rengeteg tapasztalattal gazdagított, és ebbe nyilván beletartozik az az időszak is, amikor önkéntes száműzetésbe vonultam. Az is egy fontos periódus volt, és bár az a pár esztendő, amit nem itthon töltöttem, a pályám alakulása szempontjából egy kicsit "lóg a levegőben", de igazából mégsem esett ki teljesen, mert például Ausztráliában havi rendszerességgel színpadra álltam, és énekeltem a kinti magyaroknak.
- Ezek szerint a "száműzetésben" sem akartál elszakadni az énekléstől.
- Soha nem is tudnék, mert ez annyira az életem része: egyszerűen nem tudok létezni nélküle. Ez régen is így volt, meg még régebben is: amióta az eszemet tudom én állandóan énekeltem. Kislány koromban és aztán tinédzserként is mindig, mindenhol dalra fakadtam.
- A jubileum alkalmából egy vadonatúj nagylemezzel is megörvendezteted a rajongóidat. Milyen lesz az új album?
- A legfontosabb ismérve, hogy, bár eddig sem távolodtam el nagyon a régi zenei vonalunktól, annak ellenére, hogy voltak kisebb kitérők és próbálkozások a pályám során, de gyakorlatilag ezzel a lemezzel ténylegesen visszatérek a gyökerekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az a szerzőpáros készíti a lemezt, akik annak idején a NOX-slágereket is írták, csak ezúttal 2017-es köntösbe öltöztetjük a dalokat. Az új album késő ősszel jelenik majd meg, és ezzel még nem ér véget az ünneplés. A jubileumi eseményeket egy nagyszabású budapesti koncerttel zárom majd a jövő év elején. Egy igazán különleges bulit tervezek, rengeteg meglepetéssel és vendéggel, ami egyben lemezbemutató koncert is lesz, de erről egyelőre nem szeretnék többet elárulni, különben oda a meglepetés.
- Amióta tart a turné, hétvégenként fellépésekre jársz. A kislányod hogy viseli a hiányodat ilyenkor?
- Emma remekül elvan a nagymamákkal, ilyenkor ugyanis anyukám és az anyósom felváltva segítenek be, és vigyáznak rá. Óriási a szerelem! Nekem viszont rettenetesen hiányzik a kislányom minden egyes percben, amit nem vele töltök, még úgy is, hogy tudom, a nagyiknál abszolút jó kezekben van. Egyébként pár alkalommal, néhány délutáni koncertnél előfordult, hogy Emmát is elvittem magammal a fellépésre: olyankor az apukája vigyázott rá, amíg én a színpadon voltam.
- A kedvesed hivatalból eleve jelen van a koncertjeiden, mivel ő a koncertszerveződ és kreatív menedzsered is egyben. Az jó, hogy ti ketten együtt dolgoztok?
- Bár sokan azt mondták, hogy nem feltétlenül szerencsés, ha a párommal dolgozom, mert a közös munka nem tesz jót a kapcsolatnak, nálunk nagyon is jól működik ez a felállás. Azt veszem észre, hogy talán még erősíti is a kapcsolatunkat a közös munka.
- Milyen baba a kis Emma?
- Nagyon hálás vagyok a sorsnak, amiért ilyen kiegyensúlyozott, nyugodt és nyitott kisgyerek: bárhová el tudom vinni őt magammal. Tényleg csak akkor lehet hallani a hangját, ha már nagyon fáradt, vagy ha éhes.
- Könnyen belerázódtál az anyaságba?
- Azt hiszem, mondhatom, hogy igen. Lehet, hogy már a koromból fakadóan is, tehát túl a harmincon,testhezállóbbnak éreztem a feladatot, mint hogyha huszonévesen szültem volna... Én egyébként mindig is anyatípusnak tartottam magam, és bár nem tudom, hogy milyen anyuka lennék akkor, ha mondjuk tíz évvel ezelőtt történt volna velem mindez, de most szerintem viszonylag gyorsan belejöttem az anyaszerepbe. Az első egy-két hónap nem volt könnyű, de úgy gondolom, hogy az egyetlen anyukának sem az.
- A próbák, a stúdiózás és a koncertkörút közepette egy pihenés is belefért a nyárba?
-Augusztus elején egy hetet töltöttünk Ausztriában, egészen pontosan Karintiában,ami azért is emlékezetes marad, mert ez volt a első közös nyaralásunk hármasban. Rengeteget kirándultunk, gyönyörű helyeken jártunk, és Emma is borzasztóan élvezte a kalandozásainkat. Ellátogattunk egy majomparkba is, ahol szabadon sétálnak a japán makákók. A kislányom a karomon ülve, tátott szájjal nézte, hogy mit csinálnak a "majmócák", és nagyokat kacagott, amikor azok viccelődtek vagy civakodtak. Kielnc hónaposan már napról napra jobban és látványosabban befogadja az élményeket, most már nagyon fogékony mindenre - imádom ezt az időszakot (is)!
Péter Szabó Szilvia
született: 1982.09.09.
kedvenc országa: Magyarország
városa: Róma
könyve: Shirley MacLaine: Találd meg önmagad!
filmje: Eredet
étele: palacsinta
itala: friss narancslé
előadója: mindenki, akitől tanulhat
2017. szeptember 5.
Füles
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
