Péter Szabó Szilvia másképp ragyog a színpadon
Kerek évfordulót ünnepel idén Péter Szabó Szilvia, tizenöt éve van a zenei pályán. A gyönyörű énekesnő édesanyaként már másképp ragyog a színpadon.
A jubileumi évben a turnézás mellett nagylemez is készül, amivel az előadó visszatér a gyökereihez. Erről beszélgettünk interjúnkban.
Jó érzés adni a közönségnek
- Pontosan tizenöt éve van a zenei pályán, amit jubileumi turnéval is ünnepel. Hogy látja, miben változott leginkább a színpadon a kezdetek óta?
- Nehéz erre válaszolni. Úgy gondolom, mindenki minden egyes apró momentumtól változik egy kicsit, nem vagyunk ma ugyanazok, akik tegnap voltunk - ez valamelyest a színpadi létre is igaz. A legnagyobb változást számomra biztos, hogy a kislányom születése hozta. Anyaként színpadra állni teljesen más érzéseket is hozzáad az egészhez.
- Például?
- Nem tudom igazán megfogalmazni. Mindenki, aki látott ezer évvel ezelőtt a színpadon, meg a mostani koncerteken is, azt mondja, hogy másképp ragyogok.
- Mennyire ragadják magával az emlékek a jubileumi turnén?
- Nagyon sok esetben jönnek elő nosztalgikus dolgok, főleg, amikor az összekötőkben arról beszélek,hogy egy-egy dal hány évvel ezelőtt született. A Forogj, világ is már tizenkét éves, hihetetlen, hogy ennyire hosszú idő telt el azóta... Szóval igen, egy kicsit szentimentális hangulatban vagyok. (Mosolyog.)
- Mennyit lát a közönség reakcióiból a színpadon állva?
- Sokszor "játszom" azzal, hogy figyelem az arcokat a közönségben. Sok érzelmi töltet van a dalszövegekben, sok esetben hordoznak üzeneteket, és azt figyelem, éppen akkor az a mondat pont kihez jut el valójában. Olyan jó érzés, amikor valakihez tényleg odaér, összetalálkozik a tekintetünk, összemosolygunk, és mind a ketten nyugtázzuk, hogy ott történt egy pillanat. Jó érzés, ha adhatok valamit és sok ember életének részévé válhatok általa.
Visszatérés a gyökerekhez
- Készül az új albuma, jól tudom, hogy ősszel jelenik meg?
- Pontos dátum még nincs, de az biztos, hogy az év vége felé jelenik. Nagyon fontos számomra ebben a lemezben, hogy ez már ténylegesen visszatérés a gyökereimhez. Ugyanazzal a szerzőpárossal dolgozom, akik a NOX-dalokat írták. Amikor először leültünk a zeneszerzőnkkel beszélgetni arról, hogy milyen legyen az album, azt mondtam, nem tudom jobban megfogalmazni, írd meg a 2017-es NOX-lemezt. Azt az érzést, ami régen volt, de mai ízzel!
- Hogy érzi, sikerült?
- Igen. Nagyon-nagyon örültek ők is, mert szerintem mindenkinek valahol picit a szíve csücske volt ez az egész történet.
Ha énekelni kezd, Emma mosolyog
- A tavalyi éve a karrierjében és a magánéletében is nagyon sikeres volt - a horoszkópja is megmondta, hogy így lesz. Túl lehet ezt szárnyalni?
- Túlszárnyalni nem igazán, hiszen a gyermekünk érkezésétől a lánykérésig minden volt. De tényleg az az érdekes, hogy január első hete környékén mindig elolvasom, mit mondanak a csillagok arra az évre. Ha nagyon rosszat, akkor legyintek, hogy ez butaság, ha jót, akkor persze elhiszem. Tavaly mindenhol azt írták - mivel 2016 a 9-es éve volt -, hogy a szeptemberi születésűek, főként, akik kilencedikén látták meg a napvilágot, amibe belefognak, sikeres lesz a következő születésnapjukig. Megfogant a kislányom, tökéletes volt a terhességem, megnyertük A Nagy Duettet, sokat koncerteztünk - amiket Emma nagyon jól bírt a pocakomban -, és a párom megkérte a kezem. Fantasztikus év volt, és úgy érzem, folytatódnak a jó dolgok.
- "Világéletemben azt éreztem, hogy az első gyermekem lány lesz" - nyilatkozta magazinunknak még a várandóssága alatt. Mit szólt hozzá, hogy bejött a megérzés?
- Érdekes, hogy amikor még csak tervezgettük a babát, a kislánynevünk már akkor nagyon gyorsan megvolt, szinte elsőre az Emma mellett döntöttünk. A fiúnevekkel sokat hezitáltunk. Egyébként a névválasztás sosem egyszerű, mert ha beugrik egy szuper név, akkor biztos, hogy úgy hívták az undok szomszédot vagy a kevésbé népszerű évfolyamtársat... (Nevet.) Aztán amikor megfogant, akkor is valahogy azt éreztem, hogy kislány, de még fejben sem mertem neki nemet adni, mert nem akartam, hogy azt érezze, ha kisfiú, akkor "nincs várva"... Amikor aztán a doktor közölte - telefonon tudtam meg a vizsgálat eredményét -, hogy lány, felsikítottam örömömben. Mire kijött az édesapja, hogy mi történt. Elárultam neki, mire elfehéredett és nevetve mondta, hogy akkor azonnal rácsokat kell szerelni az ablakra! (Nevet.) Szerintem zömében így van ez, minden apa legszívesebben apácazárdába küldené a kislányát, csak hogy minden rendben legyen vele. De a viccet félretéve, egyébként nem vagyunk ilyen "zárjuk be a gyereket" típusúak.
- Igen, nyilatkozta azt is, hogy nem lesz "paramami".
- Szerintem nem is vagyok, csak egészségesen, pont annyira, amennyire kell.
- Emmát viszik a fellépésekre?
- Ha nincs túl messze a helyszín és nincs túl későn a koncert, s utána időben le tudom fektetni otthon, akkor igen.
- Hogy viszonyul a zenéhez?
- Nagyon szereti, amikor elkezdek neki énekelni, akármit is csinál, abbahagyja, és mosolyog...
2017. július 28.
Lilla magazin
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
