Szilvia dívaként tündököl az Orfeum színpadán
A NOX káprázatos hangú énekesnőjeként ismerhettük meg Péter Szabó Szilviát.
A népies dallamokat megszólaltató együttes fénykorszaka nyolc éven keresztül tartott, a közönség szeretetétől övezve a csapat a legrangosabb elismeréseket zsebelte be. Majd hirtelen elült a zajos siker, a NOXmegszűnéséről szóltak a hírek és arról, hogy Szilvi távol hazájától folytatja az életét. Azonban a tehetséges, fiatal művésznő négy év után visszatért és szóló énekesnőként, megváltozott arculattal, megerősödött szívvel és lélekkel járja tovább korábban megkezdett útját.
- 2009-től másfél évig éltél Ausztráliában, majd Londonban telepedtél le, ahonnan gyakran hazalátogattál, év elején pedig teljesen visszaköltöztél Magyarországra. Mi indított arra, hogy így tegyél?
- A londoni menedzsmentemnek köszönhetően létrejött egy lemezszerződés a magyarországi Universal Music kiadóval, amelynek eredményeként tavaly tavasszal megjelent a szólólemezem. Akkor még Londonban voltam berendezkedve, de rengeteg időt töltöttem itthon, mert fellépések sora következett, tulajdonképpen az egész nyarat végigturnéztam. Akkor érlelődött meg bennem, hogy ideje lenne hazaköltözni. Bár maradt egy-két bútordarabom a szigetországban, mondhatni a „kislábujjammal” még Londonban vagyok, de már sokkal inkább Magyarország az életem színtere. Nagyon jó érzés újra itthon lenni.
Minden esetre van terv
- Gondolkodtál valaha komolyan abban, hogy végleg külföldön telepedj le?
- Úgy voltam vele, majd az élet hozza, hogyan tovább. Egyébként soha nem voltam az a „költözzünk külföldre típus”. Ha nem történik az életemben az, ami történt, valószínűleg eszembe sem jutott volna ez a lépés. De így alakult és egy percét sem bánom az elmúlt négy-öt évnek. A megélt élmények és tapasztalatok hatására annyira kitágult számomra a világ, hogy ma már semmitől nem ijedek meg. Van a, b, c, d, e, zs és mindenféle tervem, és ha az egyik nem jön be, megpróbálom a következőt. Természetesen prioritást élvez az, amit imádok, amire úgy érzem, hogy születtem, de nem esem kétségbe, ha másképp alakul az életem. Kicsit azért reménykedem benne, hogy nem fog.
- A távol töltött négy év során mennyire követted figyelemmel a hazai zenei életet?
- Bevallom, miután elmentem, az első egy-két évben egyáltalán nem foglalkoztam ilyesmivel, túl erős volt a fájdalom, amit a magánéleti csalódásom okozott. Aztán később, amikor már érlelődött bennem, hogy jó lenne visszatérni a zene világába, mert hiányzott, hogy örömet tudjak szerezni az embereknek a dalaimmal, elkezdtem nézegetni, kivel mi történt otthon.
Újra bizonyítani kell
- Ausztráliában bártender voltál, mellette modellkedtél, Londonban pedig a Selfridges áruházban dolgoztál eladóként. Énekléssel nem is próbálkoztál ez alatt az idő alatt?
- Amikor Londonban elkezdtem együtt dolgozni az új menedzsereimmel, Pierre Lewis-szel és Roy Perestreloval, ők is javasolták és én is ragaszkodtam hozzá, hogy minden, amit közösen készítünk először Magyarországon jelenjen meg. Abban is egyetértés volt közöttünk, hogy ahhoz, hogy külföldön megnyíljanak előttünk a kapuk, először a hazai sikert kell bizonyítanunk.
- Már bocsánat, de azt te már bizonyítottad, nem?
- Ez így van, viszont 2009 óta semmilyen hír nem született rólam. 2012-őt írtunk ekkor. Három év kihagyás nagyon hosszú időnek számít, a NOX a múltam részévé vált, egy letűnt korszak eredményeivel pedig már nem állhattam ki. Vissza kellett jönnöm, hogy megtapasztaljam, még mindig erős bázis áll mögöttem.
- 2001-től 2009-ig az egyik legkedveltebb hazai csapatnak számított a NOX. Ennyi év távlatából milyen érzésekkel emlékszel vissza azokra az időkre?
- Szakmai szempontból a legszebb időszaka volt az életemnek, nagyon jó szívvel gondolok vissza rá. Sok mindent tanultam az évek folyamán és a NOX-nak köszönhetem, hogy megismertek és megszerettek az emberek.
- Béke van a lelkedben, amikor a búcsúra gondolsz?
- Mára teljesen letettem minden rossz érzést ezzel kapcsolatban. Hosszú időbe telt, és sokat dolgoztam rajta, de helyére került bennem minden. Ha belegondolok, nem is tudom, voltam-e valaha ennyire jóban magammal, mint most.
- Szerinted ez minek köszönhető?
- Biztosan azzal is összefügg, hogy a munka területén szépen alakulnak a dolgok, az emberek kezdik megszokni, hogy újra itthon vagyok, mind a szakmabeliek, mind a közönség örül nekem és szeretettel viszonyul hozzám. Ez sokat jelent nekem.
- Egyébként hiszel abban, hogy az idő mindent megold vagy van saját módszered, amellyel erősíteni tudod magad?
- Abban hiszek, hogy az idő sebeket gyógyít, a hegek azonban ott maradnak, és az már a saját felelősségünk, hogyan kezeljük őket. Hozzáállás kérdése, hogy a fájdalmainkon megpróbáljuk minél előbb túltenni magunkat vagy sokáig rágódunk egy-egy történeten.
- Te szigorú vagy magaddal ezen a téren?
- Változó. Abból kifolyólag, hogy én is művészlélek vagyok, elég viharosan élek meg mindent, a boldogságot és a bánatot egyaránt. Szédítő magasságok és ijesztő mélységek jellemzik az életemet, de szerencsére egyik sem tart hosszú ideig. Úgy gondolom, fontos, hogy maximálisam megéljük az érzéseinket, mert ha elfogadjuk őket, azok, amelyek fájdalmat okoznak, gyorsabban elmúlnak és könnyebbek lesznek utána a mindennapok. Amit eltemetünk magunkban, azt képzelve, hogy ezzel el van rendezve, az szépen csendben belülről emészt, állandó rossz közérzetet biztosítva nekünk.
Hiányzik a NOX
- 2013 májusában jelent meg önálló lemezed Szilvia néven, amely a Revolution címet kapta. Bár a személyedből fakadóan érezni lehet a dalok hangulatában a NOX nyomait, mégis teljesen új vonalat képvisel, hiszen a készítése során külföldi szerzőkkel dolgoztál együtt…
- Azért lett ennyire más ez a lemez, mint amiket korábban készítettünk, mert elsőlemezes szólóelőadóként még stíluskeresgélős úton járok és kíváncsi voltam, milyen típusú dalok fogják meg leginkább a közönséget, melyik az az irány, amely felé a továbbiakban haladnom kéne. Azt azonban már most tudom, hogy a következő album az új vonal és a NOX egyvelege lesz, mert bár pontosan ugyanazt már nem csinálhatom és nem is szeretném, de vágyom rá, hogy valamilyen módon visszacsempésszem azt a fajta NOX életérzést, amely a közönségnek és nekem is annyira hiányzik.
- Novemberben az Orfeum Clubban lehetett találkozni a megújult Szilvivel és az új szerzeményekkel egy hangulatos koncert keretében, a napokban pedig egy teljesen új előadással térsz vissza Quiet Night: Egy érzelmes este címmel. Mit lehet tudni erről?
- Május 15-én volt a premier és valószínűleg havonta kerül majd műsorra. Olyan különleges estet szerettem volna létrehozni, amilyenben még soha nem volt részem. A színpadon dívaként, nagyestélyiben jelenek meg és a műsor folyamán csupa olyan szerzemények szólalnak meg, amelyek a zenei klubok, bárok klasszikus, jazzes világát idézik, olyan előadóktól, mint Randy Crawford, Diana Krall, Madonna, Alanis Morissette és Toni Braxton. Izgatottan készültem a bemutatóra és bízom benne, hogy a közönség szeretni fogja ezt az oldalamat is.
2014. május 21.
Szuper Infó
|