Ambivalens Örökség


Spanyolországtól Bulgáriáig, Szerbiától Görögországig dívík a népzene, illetve a népies műzene és a diszkó, techno stb. összeházasítása. Magyarországon is történt már hasonló, de főleg a Lagzi Lajos-féle "langyos sör-kerti" zene birodalmában. Utóbbinak viszont nem a magyar népzene az alapja, hanem az umcaccás, svábos örökség. Végre megtört a jég. A NOX együttes lemezén a magyar népdalok a legmodernebb zenei alapokkal szólalnak meg. A különböző elektromos - dob, basszus - effektre jól "ráfekszenek" az énekszólamok és a legkülönfélébb népi hangszerek. Bár a szintetizátorszólamok nem mindig a legsikerültebbek, azért összességében a billentyűs hangszerekre és az illetékes zenészre sem lehet panasz. A billentyűs úr követte el egyébként a kitűnő hangszerelést is. Külön kiemelendő az énekesnő teljesítménye. Az ifjú hölgy hitelesen tolmácsolja csodálatos népdalainkat, mindeközben a legkevésbé sem érezzük megmosolyogtatónak az énekstílusát. A borító és a design szintén remekbe szabott. A kérdés csupán az, hová tegyük ezt a produkciót. Azzal együtt, hogy élvezhettem még ennél is jobb, eredetibb zenéket, nekem tetszik. Persze már nem hallom a népzenészeket, miszerint ez nem autentikus, sőt hiteltelen muzsika. Sok igazság lehet ebben, de azért azon érdemes elgondolkodni, hogy a NOX-nak mégiscsak több köze van az ősi forráshoz, mint megannyi gépzenének. Az Örökség ízlésformálónak is megteszi, és lehet, hogy sok fiatalnak ezen album kelti fel az érdeklődését a magyar népzene iránt. Ráadásul az énekesnő, Péter Szabó Szilvia így vall nekünk:
- Hiszek a magyar népzene erejében... Eredetiek, mégis trendik vagyunk, és ami a legfontosabb, visszanyúlunk közös gyökereinkhez. Kell ennél több?
Egyelőre nem...

NOX: Örökség - Universal Music Kft. - 2002.

2002. augusztus