Eleven, virgonc gyerek volt
- Édesanyám, Julianna egy általános iskola igazgatóhelyettese. Apu, István már nyugdíjas. 12 éves koromig Szegeden laktunk, utána költöztünk Forráskútra, de ha valaki most megkérdezi, azt mondom: forráskúti vagyok. Nagyon szép gyerekkorom volt, hiszen a nagyszüleim tanyán laktak, és kiskoromban sok időt töltöttem a természetben a nővéremmel, Krisztával. Sokat szaladgáltunk mezítláb a homokban, gyakran játszottunk a közeli erdőben. Bár nem voltam könnyű eset, nagy szeretetben neveltek. Eleven voltam, és az a fajta gyerek, aki mindent a saját bőrén akar megtapasztalni. Néha nem úgy sültek el a dolgok, ahogy terveztem. Krisztával persze egy időben sokat civakodtunk, de az volt a legjellemzőbb a kapcsolatunkra, hogy magunknak találtunk ki játékokat. Egyszer például felvettük magnóra a beszélgetésünket, és miközben lejátszottuk, kisurrantunk hallgatózni a konyhába, ahol a szüleink beszélgettek, akik azt hitték, hogy bent vagyunk. Aztán eljött az az idő, amikor elfogadta, hogy nem csak a kishúga vagyok. Azóta ő és az anyukám a legjobb barátnőim.
2005. június
Star | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
