Ne várj, ne sírj
Alvó városra hajnal derül-,
fényárba merül, éj árnya elgyengül.
Mint egy lélegző, élő virág-,
felfedi báját, lásd, hogy ő is lát...
Könnyű eső, ébredő felhő-,
szabad széllel jövő-menő.
Utcát hódító, zúgó patakország-,
most elér, de gyorsan fut tovább.
Vigye eső szíved buta könnyét,
hozza napfény új csók örömét!
Refrén:
Ne várj többé, ne sírj többé-,
ne félj, jön egy új, jön egy szép szerelem.
Ne számíts rá, ne bújj hozzá-,
ne félj, jön egy új, jön egy szép szerelem.
Minden hajnallal hív egy esély,
indulj és remélj-, van csúcs is, nem csak mély.
Minden bánatból felnő egy világ-,
elteszi múltját, él...tovább, tovább...
Könnyű eső, távolodó felhő-,
jön egy új szín, új idő.
Zene: Harmath Szabolcs, Szirtes Edina
Szöveg: Valla Attila | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
